2021.05.23.
A Vértes nevének eredetére több magyarázat is van. Az egyik, hogy 1051-ben III. Henrik német-római császár hadjáratot indított Magyarország ellen, de a magyarok ravasz hadicselek sorozatával kikényszerítették, hogy a császár békéért könyörögjön I. András magyar királynak. Mivel nem volt élelmük a magyar király küldött nekik bőséges enni és inni valót. A német katonák megmenekülésüknek örömében, még a vértjeiket is elhajigálták úgy mentek haza. Egész hegyoldalakat borított be az elhajigált vért, pajzs. Másik elképzelés szerint, a wertus név Hunfalvy János nyelvtudós szerint mocsárral, vadvízzel, fertővel körülvett erdőséget jelent, s ez a mocsár (fertő) nem más, mint a mai Által-ér, Móri-víz és Császár-víz árterülete, illetve a Csákvár alatt elterülő 900 ha kiterjedésű sekély tó. Ennyit a tájegység nevéről, hisz a természetjárás nem csak tudományból áll. A Csákányos pusztai parkolóban álltunk meg, s innen vettük be a hegség egy részét. Szomorú, borongós, esős időjárás kísérte utunkat a XIII. századi Csákányospusztai kolostor maradványai felé. Innen a Mária-szakadék felé vettük az irányt. A Mária-szakadék egy fél kilométer hosszú áttöréses völgy, amelyet az egykoron nagy víztömegű Csákányos-patak mosott ki. A szakadékba egész évben gyéren süt be a nap. Mohás sziklák, bedőlt fatörzsek várják az idelátogatót a vadregényes szurdokban. A köfalak között hatalmas sziklatömb torlaszolja el a medret, ha folyna a víz szép vízesést alkotna. A szorosból kiemelkedve mintegy 300 méter után a Körtvélyesi erdei temető található. A fakerítéses temetőben az egykori, ma már eltűnt kistelepülések lakói alusszák végső álmukat. Egy elkorhadt, öreg fa törzséről, faragott, viseltes arcú Krisztus vigyázza a holtak nyugalmát. Csendes hely, ahol a holtak felnyitják az élők szemét. 15 síremlék van itt, valakinek vaskereszt és van, akinek faragott sírkő állít emléket. A bejárat mellett a kerítésem kívül hét hős magyar katona közös sírhelye van, akik 1945-ben estek el a bolsevizmus ellen vívott harcban. A térségben hatalmas emberáldozatot követelő harcok folytak 1945 elején a Konrád és a Tavaszi ébredés nevű hadműveletek során, a szovjet előretörés megakadályozása érdekében.
. A temetőtől tovább haladva az országos kék jelzésen hamarosan elértük a Vértes hegység északi lejtőjén álló Vitány-vár romjait. A 377 méter magas, vékony hegygerincen fekvő vár ma is impozáns látványt nyújt, de csak közelről, mivel a fák takarásában van. Fénykorában 35 falu tartozott a várhoz és a Tata-Bicske közötti utat ellenőrizte. Hogy mikor épülhetett a vár, arról nincs pontos információ. Anyagát építési célokra használták fel. A vártól leereszkedve a kék úton folytattuk túránkat, s hamarosan a Rockenbauer Pál emlékfánál voltunk. Ekkor hatalmas cseppekben el kezdett esni az eső. Így a Gárciák-bérce nevű sziklakilátó pontot kihagytuk. Az út során ismét egy katona sírra bukkantunk. Tisztelet a hősöknek, még az égiek is siratják Őket. Ázva folytattuk utunkat, s hamarosan elértük a Körtvélyes-pusztai kápolnát. Innen már a flaszeteren tértünk vissza a parkolóba, hogy legalább lekopjon a bakancsunkról a sár. Ezelőtt még nem jártam a vértesben, de igencsak megfogott a táj, a bükkösöket valami különös misztikus légkör veszi körül. Mint valami szellemek járta vidék, biztos, hogy hamarosan visszatérünk még ide. Talán majd még kint is alszunk az erdőben. A túra táv 16,7 km. volt a szintemelkedés pedig 516 méter.