2017.11.04.
Utunk a festői szépségű Szádelő-völgybe vezet, amely a jelenlegi határtól pár kilóméterre található. A Gömör-Torna karsztvidék egyik legszebb természeti látnivalója ez. Keletkezése barlangok beszakadásának köszönhető, s ezt tovább vájta a ma is a völgyben rohanó Szár (Blatnica)-patak. Az ember már az őskorban megjelent a karszt területén. A barlangok kiváló rejtekhelyet nyújtottak az ősemberek számára, amit az üregekből előkerült értékes régészeti leletek is bizonyítanak. Ezek a maradványok főként a korai kőkorszakból származnak, de bizonyított az ember bronzkorszaki és vaskorszaki jelenléte is. Ez utóbbi időszakból származik a Szádelői-fennsíkon található száztíz hektár alapterületű erődítmény, amelynek északi védőfala kb. kilencszáz méteres hosszúságban napjainkig fennmaradt. A romos fal helyenként még ma is eléri a három méteres magasságot és a nyolc méteres szélességet. Változatos az állat és növényvilága is. Ide tartozik egy legenda is mely szerint, itt bukott alá repülő szárnyas lováról a fellázadt gótok által üldözött Dengezik herceg, Attila fia. A holttestet fivére, Ellák herceg találta meg és ide temettette el, maga pedig népével együtt az itteni hegyek oltalmában telepedett meg. A patakot az elesett herceg emlékére nevezték el Szár-patakjának, a környező hegyeket pedig Szár-hegységnek.
Az időjósok szép őszi időt ígértek és ezt maradéktalanul be is tartották. Szikrázó napsütés az égen alig úszott néhány felhő. A völgy bejáratánál lévő parkolóban szálltunk ki buszunkból és némi szedelőzködés után elindultunk a három-négyszáz méter magas sziklafalak között. Jól kiépített és magyarnyelvű tájékoztató táblákkal ellátott tanösvényen haladtunk mintegy három kilómétert, elérve egy turistaházig, itt hirtelen jobbra és meredeken felfelé vitt a lábunk. Hamarosan felértünk a fennsíkra ahol az első kilátópontnál pihentünk egy rövidet, majd tovább bandukoltunk. A következő kilátó pontnál tovább időztünk, innen szépen látszik a völgy egyik nevezetes sziklája az egyszázöt méter magas Cukorsüveg. Innen már csak bő félóra az Áj-völgy, ahol a vízeséseket indultunk megnézni, de sajnos nagyon csekély volt a vízhozam, így az első vízesést kivéve inkább csak a száraz sziklákat néztük. Túránkon mintegy 10 km-t mentünk és kb. 500 méter szintemelkedést tudtuk le. Egy könnyű, de igazán látványos túrán vehettünk részt!