2021.01.16.
Ezúttal Boldog Özséb nyomába szegődtünk. Nevéhez fűződik volt az egyetlen magyar szerzetesrend, a pálosok alapítása és megszervezése. Esztergomban született 1200 körül, egy híres magyar családből. Igen korán megtanulta a betűvetést és vonzódott a könyvekhez. Gondos nevelésben résesült és iskolába járatták. Miután pappá szentelték kanonok lett. A összes jövedelmét a szegények megsegítésére fordította. Vonzódott a remeték felé, akik a Pilis erdeiben éltek és magányukban az imának és vezeklésnek szentelték az életüket. Egyre jobban vágyódott az erdő magányára, de tervét az 1241-ben az országra zúduló tatár horda késleltette. Segítette az embereket ápolta a sebesülteket. A tatár járás után alaposan kivette a részét a romeltakarításából és újjá építésből. 1246-ban lemondott kanonoki méltóságáról, javait szét osztotta a rászorulók között és a Pilisszántó közeli sziklás rengetegbe vonult. Egy alkalommal különös látomásban részesült, amely döntő volt további életútjára. Egy éjjel, imádság közben, az erdő mélyén sok apró lángot pillantott meg. A lángocskák egymás felé tartottak, s végül Özséb atya keresztje előtt tüzes fénynyalábbá olvadtak össze. 1250-ben a kesztölci-völgy feletti magaslaton kisebb templomot építettek a Szent Kereszt megtalálásának tiszteletére. A csúcsíves templomhoz észak felől négyszögletes monostor csatlakozott az együtt lakó remeték számára, magas fallal körülvéve. 1262-ben néhány társaival Rómába ment, hogy megszerezze a pápa jóváhagyását a rend alapításhoz. Mivel hiányoztak az anyagi feltételek, így véglegesen csak halála után 1308-ban kapták meg a hivatalos pápai jóváhagyást. 1270-ben hunyt el, az általa alapított Szent kereszt monostorban.
Túránkat a Kesztölc feletti Klastrom-pusztán a Szent Kereszt monostornál kezdtük, sajnos ma már csak az alapjai látszanak. Ezután a Leány-, és Legény-, Bivak-barlang felé vettük az irányt. Elég meredek és törmelékes ösvényen lehet megközelíteni az egymástól mintegy nyolcvan méterre lévő barlangokat. Jelenlegi álláspont szerint ez lehetett Boldog Özséb hármas barlangja, ahol remeteként élt. Bár ez nem igazán alkalmas a hosszabb tartózkodásra, és ráadásul nem csak három, hanem több barlang is található. Hogy miért is nem alkalmas? Elég nagy a barlangok bejárata, így nehéz felfűteni, s az időjárásnak jobban ki van téve az ember és víz sincs a közelben. De ettől függetlenül mindenképp érdemes ide feljönni. Ezután a környék egyik legszebb panorámáját nyújtó Kémény-sziklához vezetett az utunk. Ez a Klastrom-szirtek egyik kiemelkedése. Itt egy kicsit elidőztünk, hisz még az ebéd is jobban esik egy magaslatról, ahonnan gyönyörködhet az ember a tájban. Tovább folytatva utunkat hamarosan egy jelzetlen erdészeti úton találtuk magunkat, amely a Tündér-szakadék mellett visz. Majd hamarosan egy jobb kanyar után meredeken a szakadék oldalán ereszkedtünk le a Tündér-barlanghoz, Felüliről nem is igazán látható, megkeresése igényel némi tájékozódási érzéket és ügyességet. Sziklaletörés alatt, jól védett helyen található. Ez, az országos barlang nyilvántartásban Hármas-barlangként is fel van tüntetve. Ez a barlang inkább alkalmas lehet hosszabb ott lakásra, hiszen a letörésen az év nagy részén víz folyik alá, hiszen egy jelentős vízgyűjtő terület alján van. Kicsik a bejáratok, ezáltal jól fűthető, és eldugott helyen van. Utunkat lefelé folytatva hamarosan az aszfalt úton találtuk magunkat és innen már negyedóra alatt visszaértünk a parkolóban hagyott autónkat. Túránk során Boldog Özséb nyomába eredtünk, hiszen fontos helyszínei lehettek az életének, ezek a helyek. Ő alapította a monostort, állítólag itt is temették el, bár még nem akadtak nyomára a sírjának. Valamelyik barlang pedig a lakhelye lehetett egy ideig. De, ha ezeket a fontos tényezőket nem is vesszük számításba, akkor is egy gyönyörű környéken tölthettünk egy szép napot.